szerda, május 26, 2004

a 22es csapdája

holnap reggel Kolozsváron kell legyek. nem megyek.
micsoda rímek! ma reggeltöl estig gumiztam, kiderült hogy nem nyertünk a lottón, ugyanis voltegy négyesünk, az vagy három és fél milla, kábé egyötöde az eddig befektetett zsozsónak. aztán, mikor apám elviharzott a lottósokhoz, azok felvilágosították, hogy az újság elírta. nem 22es, hanem 24es. kurvaanyátok.
mi történt még. ja. Szombaton hivatalos vagyok az Orsolya ballagására, Cluj City. mennék is, merthogy másfél év, meg amúgy is, másrészt pedig az két nap, ismét úton, hajnalban kelni, amihez pláne nincs kedvem. kaptam levelet Teklától, kedveset. something interesting, a leghosszabb levél eddig, több mint 3 sor. még visszatérünk a témára, csak szép sorban.

pár sorral lennebb olvasható, magamnak tett igéretem szerint public elszámolok nőimmel, érzelmeimmel. először is, nem tudom ki életem szerelme, merthogy az mindenkinek van. nehéz lenne ráfogni bármelyikükre is. Edina, a szépséges lelkü, örök kislány, gyermekkorunk szép és kevésbé szép emlékei. Janka, a nő akikért bolondultam, és sokszor elsöáldozó szeplős gyermeknek éreztem magam mellette, máskor meg olyan csákónak, aki a Marlboro reklámban kergeti a lovakat, kalapban. Anna, az örök. Benne egyszerre veszett el egy őrangyal és SS-Obergruppenführer, azt hiszem mellette nőttem fel igazán. sokat köszönhetek Annának. jót is, rosszat is. Dencs, aki miatt emigrálni szerettem volna a csodaszép Szerbiába, és akiről 3 nap vajdasági együttlét során derült ki, hogy mégse lett volna jó befektetés. Orsolya, aki a legnormálisabb köztük. teljesen korrekt, vagány csaj. De, valahogy mégse lett az, aminek az elején tünt. aszontam, ha jól emlékszem Tomásnak, hogy egy olyan nőt szeretnék, mint amilyen én vagyok. legyen ugyanolyan, vagy legalábbis legyünk egy hullámhosszon.

"bizony ez a helyzet, gergö pajtás, poszttraumatikus önbizalomhiányeffektusok vannak létezöben", ezt HZS mondta maeste, magáról. HáZSé pajtás, hát csodálkozol? magamról annyit, hogy Tekla hímnemû Bridzsitt Dzsonsznak nevezett, remélem nem a fenekem miatt.