rágó és gumi

szaharaforró nap van. Ráadásul a betonon, félóránként locsolom a fejem, és nem iszom kávét, mert akkor tuti hogy a szívem kiugrana a szemközti pékségig.
Anna hívott fel, hogy rég nem beszéltünk, kedves. ö otthon betegeskedik, gondolom pár kedves szót várt. párszor megbántam már, hogy elhagytam, söt, ha jobban belegondolok, mint mindenbe, akkor már rég kettecskén laknánk egy kis garzonban, ö finomat fözne, és valószínü hogy egy Michelin ruciba öltöztetett kölök mászkálna a szönyegen. Ugyanakkor nem lenne szabad éjszaka kimenni sörért, vagy kiruccanni ideoda, vagy bármi más, úgyhogy nem is gondolkodunk ezen többet. fejvesztve menekülök a gondolataim elöl. most pedig megyek és iszom egy kávét, mielött még minden szakításomat online megbánnám.

posted by ger @ 3:03 du.