rágó és gumi

untitled, nem jut eszembe semmi

A mai olyan csecsebecsenap volt. Nem is nagyon koncentráltam a melóra, azaz nem pörögtem ezerrel a raktárban. Nyugis nap volt, örvendek a tegnapi eredményeknek. Kilencre mentem melózni, apámmal üldögéltünk egy kicsit aztán Beával beszélgettünk arról, hogy hat éve jár a jegyesével és ez milyen jövőbeli perspektívákkal kecsegteti, azaz mikor lesz és hogy meghív-e. Délután pedig Bea nagyon őszintén és tisztelettudóan megkérdezte, hogy a picsába van türelmem két órán keresztül névejegykártyákat rendezni. Ez volt ugyanis a nap fénypontja, mert minden második-harmadik napra van egykét apró tervem. Ma a névjegykártyatartót vettem célba, külön csoportosítottam és rendszereztem: első helyen a gumisok, azon belül is elsők a haverek, utánuk azok akikkel nem dolgozunk de sose lehet tudni, majd a Kaeser, aztán az olajosok, majd az összes biztosító, nyomda, goldenpages, reklámiroda, gumikesztyű-árus és satöbbi, akikkel soha nem dolgozunk de tényleg soha nem lehet tudni. Este megjött anyám és finom ebét hozott, majd, mintegy varázsütésre, vele együtt hazajöttem. Itthon tévé és nagyon fáj a jobb mutatóujjam, amivel gépelek. Levelezek Tomázzsal aki nincs jól, mert Gabija visszament Pestre, holnap átugrom hozzá egy finom kávéval. A dolgaim, ma úgy érzem először, hogy jól mennek, de ez persze távolról sem azt jelenti, hogy úgy mennek, ahogy szeretném.

posted by ger @ 12:31 de.