kedd, augusztus 03, 2004

FélSziget 2, egészheti adag

Már itthonról nyomom, két órája cuccoltam be, Tomázs Matkójának már faragják a koreai munkások a szobrot, a kitartásért. Eltelt az egyhét szabadság, és azt hiszem, bár nem akarok sokat irni, de muszáj lesz, mert annyi dolog történt, hogy régészek sem tudnák összerakni a dolgokat, hát még a lélekrégészek:) Akkor írom ami eszembejut.
Megismerkedtem két szimpi régész sráccal, Lóri és Alpár, illetve a pesten joghallgatóskodó Lilla, aki szintén kedves, és újonnan lízingelt Cuji kollégával együtt pikáns sztorikkal szórakoztattuk öket, ök pedig hallgatták, vannak még ilyenek.

Egész fesztivál alatt részeg voltam, elöször a piától, de nem állatira, hanem mindig ott lógott a ser a kezemben, elsö napokban Becks, aztán Csíki, végül már nem is az én söröm ...

Megérkezésünk utáni elsö minutákban feleszméltem, hogy kibaszott szar helyre érkeztünk, esik az esö, nincs semmi hepi dolog, elsö három napban tartottuk az elözö szpotban kreáltakat, és alulról figyeltük lelógó sátorpókokat, miközben kinn zuhogott, és tocsogtam a vízben és az unalomban.

Cujika, aki pár perce elölépett az online barlangiállat világranglistán, blogot indított pár perce, itt követhetö figyelemmel a hobbiból gázóraleolvasó, föállásban Rammstein-rajongó buliHannibál mindennapja, illetve bocs, fasztudja miröl fog irni, de jólesz.

...

És eccercsak bevillant az agyamba a szókimondás, amit Ti ajánlottatok, kedves társaim a mindennapokban, hogy ezt a féligáteresztö közös kínlódvakacagásos sztorit Orsival, befejezzem. Amúgyis kezdett megtelni a fejem minden szarral, föként azzal, hogy az utóbbi hetekben, tényleg úgy viselkedtünk, mint egy sokat veszekedö pár, és énhülye nem tudok ebböl a körforgalomból kiszállni. Nem részletezem, a lényeg. Kiszálltam.